Történelmünk

A falu történelme dióhéjban:

Csécsény területén már a rómaiak előtt állandó kelta település volt. Később Róma fennhatósága alá tartozott, úgynevezett római telep volt. Ez alatt nem katonai őrhelyet, hanem polgári települést kell érteni.

A faluról az első írásos emlék IV. Béla király uralkodása idejéből származik. Ekkor Nagy-Csécsény és Kis-Csécsény a nagytekintélyű Csécsényi nemzetség és a bencés apátság birtokában volt. A tatárjárás utáni birtokrendezések nyomán a faluk egyedül a bencés apátsághoz tartoztak. A XVI. századtól a falu egészen az 1890-es évekig a Sibrik család birtoka maradt.

A Sibrikek jól bántak a jobbágyaikkal, de a falut nem kerülhették el a szerencsétlenségek. Történt például, hogy 1636 őszén egy 500 fős török lovasdandár átkelt a Rábán és behódolásra szólította fel a falut. Miután ez nem történt meg a falut felgyújtották és porig égették. több embert megöltek. és elhajtották a jószágokat. Ezután a falu körülbelül 15 éven át pusztán állott, csak lassan ment végbe a betelepítés.

1675-ben már 8 félhelyes és 18 zsellércsalád lakott a faluban, de 1676-ban a falu ismét leégett. A tűz után egy félhelyes és 13 zsellércsalád maradt a faluban, de az élet nem állt meg és a falu ismét fejlődésnek indult.